A Cardano története és hosszabb távú céljai

Az esettanulmányok elemzése és felhasználási területek áttekintése fontos része egy kripto projekt megértésének. Sajnos sokan kizárólag spekulatív tőzsdei eszközként tekintenek a kriptokra a gyors meggazdagodás reményében. Ez az egyik oka annak, hogy olyan volatilis napjainkban a kripto piac. A főbb elveket elfelejtik, de sokan meg sem próbálják megérteni, amikor befektetnek egyes blokklánc projektekbe. A következőkben megpróbálom technológiai és fejlesztési szempontból is elemezni a Cardano projektet.

Share on facebook
Share on linkedin
Share on telegram
Share on twitter

“A változás nehéz, de szükséges.” Charles Hoskinson

Kezdjük egy kis bevezetővel, hogy megértsük a blokklánc jelentőségét a bankokkal szemben. Társadalmunk és a piaci szektor banki szerződéseken alapulnak, amelyek több szinten kerülnek megkötésre államok, vállalatok és egyéni polgárok között.  Ezek nagy része pénzügyi tranzakció, melyeket kizárólagos joggal a bankok felügyelnek és kezelnek. A rendszer zárt, egyoldalú és bizonyos feltételekkel használható csak. Az értékek cseréje nagyon fontos a társadalomnak, mivel így tudjuk biztosítani a gazdasági körforgást. Bárki képes értéket teremteni más számára. A pénz az egyik kifejező eszköze az értéknek, amit előállíthatunk egyénileg vagy csoportosan. Az értékcseréhez közvetlenül használunk pénzt, hogy azt később tovább tudjuk cserélni más dolgokra, aminek hasonló az értéke. Legegyszerűbb példa erre talán a nagybevásárlás, ahol egy bizonyos áron javakat szerzünk be, mint például az élelmiszerek vagy más háztartási eszközök. Vannak olyan nagyobb értékcserék, ahol közös megegyezés szükséges a felek írásos beleegyezésével. Minden tranzakció a bizalomra épül, amit jelenleg a bankok biztosítanak. A szociális interakcióban is fontos szerepet játszik a bizalom. Napjainkban rengeteg jogi szerződés biztosítja számunkra, hogy bizalmunk erős maradjon a vállalatokkal és embertársainkkal szemben. A bankok éppen ezért nagyon erős jogi hátteret kapnak, hogy  biztosítani tudják saját működésüket. 

 

Ahogy fentebb említettem, egyre több tranzakció megy végbe minden percben, amit valamilyen formában fel kell jegyezni, hogy később igazolható és visszakereshető legyen. Éppen ezért könyvelési folyamatok segítik a múltban történt gazdasági események rögzítését. A kérdés, hogy ezek a könyvelési folyamatok mennyire tükrözik a valóságot a nagy vállalatok részéről. A jelen pénzügyi rendszer problémája az, hogy a bizalom azon főkönyvi adatbázison alapul, amelyeket maguk az intézmények tartanak fenn, és a megbízott könyvelőkön kívül senki más nem láthatja őket. Tehát az ellenőrzött szervezetek olyan adatbázist vezetnek, amelyek az ellenőrzés tárgyát képezik. Bíznunk kell a könyvvizsgálóknak és hinnünk kell abban, hogy valóban függetlenek és becsületesen végzik munkájukat. Mindkét oldalon van hely csalásoknak vagy emberi hibáknak. Előfordulhat azonban, hogy az ellenőrzött szervezet vagy könyvvizsgáló kudarcot vall. Ennek oka, hogy az intézmények és a könyvvizsgálók (auditorok) alapvetően központosított hatalmi egységek és előfordulhat bizonyos esetekben, hogy saját céljaikat előbbre veszik a közös jónál. A hétköznapi embereknek el kell hinniük, hogy az vállalatok nem csalnak és auditorok is becsületesen kell a könyvelési adatokat publikálniuk.



Leegyszerűsítve: a hétköznapi embereknek nehéz lehet ellenőrizni, hogy a hatóságok jól végzik-e a munkájukat. Amint a történelem sokszor megmutatta nekünk, nem szabad vakon bízni a központi szervekben vagy akár az ellenőrző szervezetekben, auditorokban. A blokklánc éppen ezért egy jobb megoldást kínál számunkra, amivel a számvitel decentralizált blokklánc alapú megoldása csökkentheti a bizalom költségeit.Az elgondolás tovább terjesztésével felépíthető a jelenlegi gazdasági rendszer és új, eddig nem ismert szolgáltatásokat, megoldásokat tehetünk elérhetővé (pl: automatizált szervezet DAO). A blokklánc nem más, mint egy “igazmondó gép”, ami az internetre épül. Elosztott jellege miatt nincs olyan eszköz vagy hatalom, amely elrejtheti a csalást vagy megakadályozhatja az ellenőrzést. A blokklánc emberi beavatkozás nélkül, időrendi (kronológikus) jellege miatt megváltoztathatatlanul képes tárolni azokat az információkat, amelyek szerint egy X felhasználó számára Y állapot érvényes Z időpontban. Ezen miatt kitűnően alkalmas értékes dolgok tulajdonjogi információinak megőrzésére. A hagyományos adatbázisokkal ellentétben a blokklánc nemcsak egy decentralizált könyvelő rendszer, hanem megbízható pénzügyi ügyleteket is képes lebonyolítani közvetlenül két fél között. Így az érték átvihető az egyik felhasználótól a másik felhasználóig, ami aztán azonnal tárolódik a hálózaton.
A jelenlegi pénzügyi világban sajnos nem ez a helyzet. Sok banki rendszer létezik, ahol az információkat gyakran továbbítják egyik alrendszerről a másikra. Ezek legtöbbször drágák, lassúak vagy külön engedélyek szükségesek a használatukhoz. A blokklánc szépsége, hogy a tulajdonos valóban birtokolja az eszközöket, és senki – beleértve a hálozat résztvevőit – sem képes ezen változtatni a megfelelő privát kulcs nélkül. Csak a tulajdonos kezdeményezheti a tulajdonjog változást egy tranzakció útján, a hálózat pedig csak érvényesíti a kérést és semmiféleképpen sem módosíthatja azt.


Ethereum 2.0 és Cardano összehasonlítása


Viszonyítási alapként a Cardanot most az Ethereummal próbáljuk összevetni. Ezen belül is az Ethereum 2.0 hálózatát vesszük összehasonlítási alapnak, ugyanis hamarosan elérhető lesz a Proof of Stake konszenzus algoritmusa. Kezdjük a fejlesztőkkel, mivel az Ethereumnak és a Cardanónak közös történelmük van. Vitalik Buterin volt az Ethereum fő fejlesztője, de kevesen tudják, hogy technikailag 5 társalapító segítette a munkáját. Külön kiemelném Charles Hoskinsont, a Cardano atyját és Gavin Woodot a Polcadot alapítóját, akik úgy döntöttek, hogy saját blokklánc projektet kezdenek kilépve az Ethereumból. Charles matematikus és a PhD-ját sem fejezte be, helyette inkább a Cardano projektre fókuszált. Vitalik viszont még az alapdiplomáját se végezte el, mert a Ethereum fejlesztése többet jelentett számára.

Teremtsünk értéket

Charles 2014-ben úgy döntött, hogy ott hagyja a Ethereum projektet, mivel nem értett egyet Vitalik Buterinnel több kérdésben sem. Charles az Ethereumot, egy profitorientált vállalkozásként kezelte, Vitalik viszont szerette volna ha egy non-profit projekt maradna. Pár hónappal később Charles megalapította a IOHK szoftver céget, ami egyben a Cardano szülőhelye is lett. Azóta is a fejlesztések mindkét oldalon gőzerővel folynak. Több ponton is érezhető a versengés kettőjük között. A blokklánc protokollok mindkét projekt esetében a Proof of Stake konszenzuson alapulnak. Az Ethereum 2.0-t a tervek szerint 2021 őszén vagy 2022 tavaszán élesítik. A Cardano okosszerződés funkciója pedig idén augusztusban indulhat. Ez óriási előrelépés lenne a Cardanonak, mivel már 6 éve dolgoznak rajta.

A következő amiről beszélnünk kell, az a tranzakciók sebessége. Az Ethereum 2.0 esetében ez 100 ezer tranzakció másodpercenként a Cardanonál viszont hihetetlen, akár 2,5 millió tranzakciót is kezelni tudna egy másodperc alatt. Ez az előny a Cardanonak csak akkor fog számít, amikor ténylegen szükségessé válik. A Visa kártya esetében csupán 2000 tranzakcióra képes, ami bőven elég a hálózat problémamentes futtatásához. A másik fontos dolog, ami az Ethereum 2.0 mellett szól, az az EIP-1559 mechanizmus. Eszerint a gáz díjakat égetni kell majd, így egy deflációs kriptovaluta válik az ethereumból, ami pozitív irányba befolyásolja az elérhető mennyiségét és a piaci árfolyamát is. A defláció az infláció ellentéte. Az Ethereum bányászata jelenleg olyan, mint a pénznyomtatás, ami inflációt eredményez, de ha elkezdenénk kivonni a piacról az Ethereumot, akkor deflációt okozna.  Ez abból adódik majd az Ethereum 2.0 esetében, hogy az elérhető darabszáma csökken, így piacon az értéke növekedni fog.

 

A következő folyamatábra ezt szemlélteti:

Fejlesztések:

A Blokklánc (háromszög) dilemma


A Lépéselőny: Az úttörőknek igazi nagy előnyük van, de a siker nem garantált. A lényege az, hogy az első, úttörő projektek az IT szerktorban már rég eltűntek, mint például a Netscape web böngésző, Myspace közösségi portal vagy a Motorola mobiltelefon, amikre már kevesen emlékeznek.

Fejlesztések:

 

Ami az Ethereumot és Cardanot erősen megkülönbözteti egymástól, az az üzleti filozófia illetve alapelvek, amelyre ezek a projektek épülnek. A két projeknek teljesen különböző fejlesztési metódusa van. Az Ethereum bizonyitottan jobban fókuszál a privát szektorra Európa és Észak-Amerika területén. A Cardano egyaránt fejleszt kormányzati és közintézményeknek (pl. iskoláknak) is. Április 29-én az IOHK szoftver vállalat bejelentette, hogy a Cardano blokklánc-technológiáját az etiópiai oktatási rendszer megújítására fogják felhasználni. A vállalat kutatási és fejlesztési csapata olyan rendszert épít, amely azonosítja a diákokat és a tanárokat, elvégzi a digitális osztályzat rögzítését és ellenőrzését, valamint lehetővé teszi az iskola teljesítményének távfelügyeletét. Az egyik előnye, hogy a blokklánc egy hamisításbiztos rendszert hoz létre az 5 millió hallgatóval kapcsolatos információk rögzítésére 3500 iskolában. Emellett több Cardano alapú projekt is működik a mezőgazdasági ellátási láncok nyomon követésére, valamint a közlekedési és egészségügyi digitális igazolványokra létrehozott adatbázis is ilyen. Ezek fontos fejlesztések, mivel Dél-Afrikának, Kenyának és Nigériának nincs modern, használható adatbázisa külön ezekre a célokra létrehozva. A fejlesztések lassan, de megfontoltan haladnak akadémikus támogatással. A 2015-ben indult Ethereum ezzel gyorsabban halad. A teória tudományos igazolása helyett a gyakorlatban próbálgatják a fejlesztéseket. Eddig biztosan állíthatjuk, hogy az Ethereum a legelterjedtebb blokklánc ökoszisztéma a világon. Ráadásul mivel nyílt forráskódú projekt, ezért nagyon vonzó az újabb és újabb kripto projektek számára. 

Mérföldkövek, kihívások

A Cardano 2017-ben indult egy jól átgondolt fejlesztési terv alapján, amit 5 fő fázisra osztottak fel. Első volt a Byron korszak, aminek alapvető célja az ADA, mint kirptovaluta bevezetése a piacra, valamint a Daedalus wallet segítségével ezek tárolása és stakelése. Ezt követte a Shelley mérföldkő, ami pedig a decentralizációt tűzte ki céljául. Jelenleg az Ethereum és a Bitcoin után a Cardanot mondhatjuk még igazán decentralizált blokkláncnak. Jelenleg a csapat a hálózat fejlesztésének vízválasztó szakaszában van. Teljes erővel a Goguen fázison dolgoznak, amely okosszerződések futtatását teszi majd lehetővé, hasonlóan az Ethereum hálózatához. 

 

Az okos szerződések integrálásával a Goguen-korszak nagy előrelépést jelent a Cardano hálózat képességeiben. Ahol a Shelley-korszak decentralizálja a rendszer magját, Goguen pedig hozzáteszi a decentralizált alkalmazásokat (DApps). Így a Cardano szilárd alapja igazán versenyképes lesz, ezáltal pedig egy fejlett, harmadik generációs kriptovalutává teszi azt. Az Ethereum 2.0 a jelenlegi egyetlen ellenfél, ami hasonlóan teljesen Poof of stake-alapú konszenzusos modelleket valósít majd meg, szemben a Bitcoin által használt Poof of Work megoldással. Mint tudjuk, a Bitcoin elég sok kritikát kapott az elmúlt időszakban, ezért a PoS alapú blokkláncokat egyre többen kezdték el keresni és használni. Ebből a szempontból nehezen lehet összehasonlítani a Cardano és az Ethereum 2.0 teljesítményét, mivel egyikük sem működik még teljesen.

 

A Cardano következő korszaka a Basho, ami az optimalizálás korszaka lesz. Javítja a hálózat méretezhetőségét és átjárhatóságát. Míg a korábbi fejlesztési korszakok a decentralizációra és az új funkciókra összpontosítottak, a Basho a Cardano hálózat teljesítményének javításáról szól, hogy jobban támogassa a nagy tranzakciós forgalmú alkalmazások akadálymentes futtatását.



A fejlesztés utolsó szakasza a Voltaire lesz, ami az utolsó simításokat végzi majd el, hogy a Cardano-hálózat önfenntartó rendszerré válhasson. A szavazati rendszer bevezetésével a hálózat résztvevői felhasználhatják részesedésüket és szavazati jogaikat a hálózat jövőbeli fejlődésének befolyásolására. A Cardano hálózat hamarosan az új internet korszakának kezdete lesz, ami rengeteg lehetőséget  és jogot ad majd a felhasználók kezébe.

 

Úgy érzem, hogy ez nem is verseny, mert mind az Ethereum és a Cardano is hasonló célokat próbál elérni. Ami a tranzakciós költségeket illeti, az Ethereum jelenlegi formájában biztos vesztes a drága gázdíjakkal kapcsolatos problémák miatt. Izgalmas időszak előtt állunk, mivel nem csak a Cardano és az Ethereum 2.0 próbálkozik hasonló megoldásokkal a kripto piacon. A 2022-es évben biztosan sok innovációt és valós hétköznapi megoldásokat látunk majd, ami ezeken a blokkláncokon fog futni.

 

Interjú Charles Hoskinsonnal a kripto piaci versenyről

“Sokan kedvelik a fintech cégeket, akik kényelmesebb digitális pénzügyi szolgáltatásokat kínálnak, mint a bankok. Csak, hogy pár példát említsek itt a Transferwise vagy a Revolut. Megbíztunk a Google-ban, Facebookban, amíg nem tapasztaltunk visszaélést az adatainkkal. Sajnos mára sok ember csalódott a rendszerben. A probléma az, ahogy a társadalom felépült és ahogy a kormányok jelenleg működnek. Életünk alakulása az információk megbízhatóságán alapszik. Valamilyen szinten meg kell bíznunk egymásban. Ha gyógyszert veszünk be, hinnünk kell, hogy az megbízható és tesztelt. Amikor étteremben ebédelünk, bíznunk kell, hogy az étel nem romlott és megfelelően van elkészítve. Ha hallasz valamit, akkor hinned kell az igazságtartalmában. Emberi természetünknél fogva szeretünk felépíteni közösségeket, vallásokat, elméleteket, amik segítenek minket a világban és egyensúlyt találni a társadalomban. A kriptovaluták és a blokklánc tekintetében 2 fő szempontot emelhetünk ki, bár jelenleg nem valami jól kezeljük ezeket. Az első a globalizáció kérdése. A nemzetközi jogrend egyik legfontosabb alapelve, a szuverenitás: lényege, hogy egy állam, más államnak nem alárendelt, és joga van arra, hogy – önállóan (autonóm) módon eljárva – területe és állampolgárai felett főhatalmat gyakoroljon, továbbá nemzetközi kapcsolatokra lépjen más országokkal. Talán ez működik földrajzilag, de ha a globális gazdaságról, a globális felmelegedésről vagy kereskedelemről beszélünk, nem feltétlenül. Szeretnénk globális normákat elérni háború nélkül, de ez nem könnyű mivel minden állam a saját érdekeit nézi.

 


A Bitcoin azért értékes, mert értéket tulajdonítunk neki. Mára nem igazán van technológiai előnye a többi fejlett kriptovaluta mellett. Sajnos, ha az árfolyama esni fog huzamosabb ideig, akkor senki nem fogja bányászni, ami viszont a biztonságos tranzakciókat veszélyezteti. Ha nem tudnak bármilyen innovatív újítást beépíteni a Bitcoin blokkláncába, akkor könnyen elveszítheti vezető pozícióját. A Bitcoint inkább hívhatjuk digitális aranynak, mintsem egy hétköznapi fizetőeszköznek. Itt a Cardanonál keményen dolgozunk a skálázhatóságon és az új szolgáltatások beépítésén anélkül, hogy újabb hard forkot hoznánk létre. Nem szeretnénk, ha lenne Cardano classic vagy Cardano cash, mint a Bitcoin esetében. A Bitcoin már elvesztette a korai befektetők bizalmát a blokkméret és más rendszer-paraméterek gyengesége miatt. A tranzakciók sebessége és díjai fontos szempont a kriptopiacon. Gondolkozzunk el rajta, hogy jöhetne szóba később olyan újítás a Bitcoinnál, mint a kvantum-kripto. A Bitcoinból hiányoznak olyan szolgáltatások, mint például az okos szerződések. Mi fog történni, ha a Bitcoin blokklánc mérete eléri az 1 petabyte-ot? Talán csak a Nemzetbiztonsági ügynökségek és a Google lesz képes kezelni ekkora fájl méretet. Szerintem Satosi eredeti elképzelését valószínüleg már rég felülmúltuk. A jelenlegi helyzetben a Bitcoin rendszere nem képes felvenni a versenyt a többi 2., 3. generációs blokkláncokkal. Ez egy evolúciós folyamat. A jelenlegi több ezer kriptovaluta lassan el fog tűnni és beolvadnak majd egy jobb és alkalmazkodóbb blokklánc technológiába, ötvözve azt minden előnyükkel. Ez egy darwinista rendszer, ahol mindenki jól fog járni.”

 

 

Tanulj Velünk

További hírek

Cardano tárterület, a fejlesztők dApp-jaiknak

Cardano dApp áruház, a fejlesztőknek Plutus dAppStore (Alkalmazás Áruház) érkezik Cardano-ra. Mivel a Cardano blokklánc mostantól támogatja az okos szerződéseket, a fejlesztők hamarosan feltölthetik decentralizált alkalmazásaikat (DApp) és elérhetővé tehetik azokat mások számára

nft tabla kornyezeti katasztrofa

NFTk menthetik meg a környezetet

NFT-k menthetik meg a környezetet Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb figyelem terelődött a fenntarthatóság fontosságára, mind helyi mind globális szinten. A technológiai fejlődés tette lehetővé hogy többet tegyünk kevesebből, ami még tovább

Matic Unbound együttműködés keresztlánc stabil érme​

Matic Unbound együttműködés keresztlánc stabil érme​ A Unbound Finance és a Polygon elindítja az első keresztlánc-stabilcoin-t az AMM-ek (automated market maker) likviditásának növelése érdekében. Az Unbound felhasználók így a már meglévő likviditási

Napos időjárás a Chainlinkkel

Napos időjárás a Chainlinkkel! Az AccuWeather időjárási információ szolgáltató szerdán bejelentette, hogy Chainlink csomópontot indít, hogy az időjárási API-kat közvetlenül a blokklánc-alapú intelligens szerződésekre helyezze. Share on facebook Share on linkedin Share

Ha szeretnél értesítést kapni a legújabb kryptoda tartalmakról, akkor iratkozz fel!