Mi az a kriptográfia/titkosítás?

Olvasási idő: 10 perc

A kriptográfia egy biztonságos módszer a titkosított üzenetek vagy adatok két vagy több fél közötti küldésének gyakorlatához. A két fél megegyezik egy közös titkosítási módszeren és visszafejtő kulcson majd A feladó „titkosítja” az küldendő üzenetet tartalmát ami egy harmadik fél számára nem értelmezhető, a címzett pedig „visszafejti” az üzenetet, így újra olvashatóvá válik az. 

 Kriptográfia: a szó görög  eredetű ( kriptos = eltitkolt,)szóból származik.  A 70 -es évekig csak a üzenetek titkosának módszereit értették alatta. Mára  jelentése kibővült:  Az információvédelmi algoritmikus területére is.

 

A kriptográfia avagy rejtjelezés két, vagy több fél közötti biztonságos, titkosított üzenetek küldésének gyakorlata. A kriptográfia lehetővé teszi, hogy a digitális valuta tranzakciók névtelenek , biztonságosak legyenek kölcsönös bizalom nélkül is.

 

A rejtjelezés egy biztonságos módszer a titkosított üzenetek vagy adatok két vagy több fél közötti küldésének gyakorlatához.. A két fél megegyezik egy közös titkosítási módszeren és visszafejtő kulcson majd A feladó „titkosítja” az küldendő üzenetet tartalmát ami egy harmadik fél számára nem értelmezhető, a címzett pedig „visszafejti” az üzenetet, így újra olvashatóvá válik az. 

 

 

A kriptopénzek is a kriptográfiát használják annak érdekében, hogy a tranzakciók névtelenek, biztonságosak legyenek, ami azt jelenti, hogy semmit sem kell tudni egy személyről, hogy biztonságosan tudjon vele tranzakciókat végezni – és nincs szüksége bankra aki hitelesíti a tranzakciót. A rejtjelezés pedig nem csak a digitális pénzek szempontjából fontos – számítógépünk és a hozzá kapcsolt hálózatok folyamatosan titkosítják és visszafejtik az adatokat, a Google-kereséstől kezdve az e-mailben át.

 

Miért fontos a titkosítás?

 

A kriptopénzek teljes egészében kriptográfiai módszertanán alapulnak. Az első és legnagyobb jelenlegi kriptopénzt a  Bitcoint a fő fejlesztője Satoshi Nakamoto álnéven publikálta és azt megelőzően 2008. október 31-én a Bitcoin fehér könyvét. A 9 oldalas mű címe, Satoshi Nakamoto: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer. Később Craig Steven Wright azt állította, hogy ő Satoshi,[11] de később hitelt érdemlően nem támasztotta ezt alá. Sokáig hitték, hogy Satoshi Nakamoto egy japán programozó, de ennek ellentmondott precíz brit formai angolsága, amivel leírta a rendszert, és az amerikai szlengje, amivel fórumozott, ami azt engedi feltételezni, hogy inkább egy csoport áll a Bitcoin kibocsátása mögött mintsem egy konkrét személy. A Bitcoin szoftverét Satoshi Nakamoto eredetileg Windowsra írta csak meg, a linuxos változat létrehozásában nagy szerepet játszott Martti Malmi. Na de, ennyit a történelemről most nézzük hogyan is működik a titkosítás.

 

Hogyan működik a nyilvános és a magánkulcs titkosítása?

 

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik a bitcoin, előbb tisztáznunk kell pár alapfogalmat. Az első ilyen az aszimmetrikus titkosítás. Amikor egy dokumentumot hagyományos módon titkosítunk, akkor ugye az történik, hogy megadunk egy jelszót (kulcsot). A jelszó ismeretében valamilyen módszerrel titkosítjuk a dokumentumot. Ezt követően a dokumentumot csak a jelszó ismeretében lehet visszafejteni. Tehát ha pl. valaki ellopja, nem kell izgulni, nem tudja elolvasni, csak akkor, ha ismeri az általunk megadott jelszót. A “jelszót = kulcsot” a továbbiakban általánosabban, kulcsnak fogjuk hívni. Ezt hívják szimmetrikus kódolásnak, hiszen a kulccsal kódoljuk le a dokumentumot, amit aztán kibontani is a kulccsal tudunk. A modern technológiának és a mögötte lévő matematikának köszönhetően létezik azonban aszimmetrikus kódolás is. Ez esetben nem egy kulcs van, hanem egy kulcspár.

 

A kulcspár egyik tagja a publikus kulcs, a másik tagja a privát kulcs. Ha egy dokumentumot a publikus kulccsal kódolunk le, azt csak a privát kulccsal lehet visszafejteni. Ez ugye azért jó, mert a publikus kulcsomat odaadhatom bárkinek, aki innentől kezdve tud nekem titkos üzeneteket küldeni. A szimmetrikus esetben ugye mindig gond, hogy ha elküldenek nekem egy titkos dokumentumot, utána hogyan juttassák el hozzám a hozzá tartozó kulcsot. Itt ez a probléma megszűnik. Bárki tud nekem titkos dokumentumokat küldeni úgy, hogy nem kell a kulcsok küldözgetésével foglalkoznia, és persze nem kell attól sem félni, hogy valaki ezt küldés közben ellopja. Ha kellően vigyázok a privát kulcsomra, úgy biztos lehetek benne, hogy rajtam kívül senki nem fogja tudni elolvasni a nekem küldött titkos (publikus kulccsal titkosított) dokumentumokat. A dolog visszafelé is működik, tehát az én publikus kulcsommal csakis olyan dokumentumot lehet visszafejteni, amit én kódoltam el a privát kulcsommal. Ha bármilyen más privát kulccsal kódolták azt le, akkor az én publikus kulcsommal kikódolva csak krix-krax lesz belőle. Majd ez is nagyon jó lesz valamire, de ehhez előbb tisztáznunk kell egy másik alapfogalmat, a hash-t.

A hash-t szokták lenyomatnak vagy ellenőrző összegnek is fordítani. Ez egy fix hosszúságú karakter sorozat ami csakis a dokumentumra jellemző. Ha a dokumentumon bármit változtatok a hash is változik. A hash tehát arra jó, hogy ellenőrizzük vele, hogy valami megváltozott-e vagy sem. A hash-ből és az előbb említett aszimmetrikus titkosításból összerakható egy egész érdekes dolog, a digitális aláírás. A digitális aláírás úgy működik, hogy a dokumentumról készítünk egy hash-t, amit aztán a privát kulcsunkkal elkódolunk. Ha elküldjük valakinek a dokumentumot és ezt az elkódolt hash-t (ez maga a digitális aláírás), akkor a fogadó ellenőrizheti, hogy azt valóban mi küldtük-e. Egyszerűen visszafejti a publikus kulcsunkkal a digitális aláírást és ő is legenerálja a hash-t. Ha ez egyezik, akkor mi küldtük a dokumentumot. Amiatt lehet ebben biztos amit az aszimmetrikus titkosításos rész végén írtunk, nevezetesen, hogy a mi publikus kulcsunkkal csakis olyan dokumentum kódolható ki amit a mi privát kulcsunkkal kódoltak el. Ha bármilyen más privát kulccsal próbálkozik valaki, akkor azt a mi publikus kulcsunkkal kibontva valami krix-kraxot kapunk, de semmiképp sem a szükséges hash-t. A digitális aláírás tehát biztosítja, hogy az adott dokumentumot valóban mi küldtük, illetve hogy pontosan abban a formában küldtük el, ahogyan a fogadó fél megkapta, hisz ha bárki bármit módosít rajta utólag, a hash megváltozik, a digitális aláírás pedig érvénytelen lesz.

Mint látjuk ezért működik jól 10 év után is a bitcoin mert igazi tudomány van mögötte.

Ennyi kriptográfiai tudománnyal felvértezve már nekivághatunk a bitcoin világának.  Sok sikert hozzá!



 Satoshi Nakamoto: Ha nem hiszed el, vagy nem érted, nincs időm rá hogy meggyőzelek, sajnálom.

 Satoshi Nakamoto:  If you don’t believe it or don’t get it, I don’t have the time to try to convince you, sorry.

Tanulj Velünk

További hírek

polygon id mukodes

A Polygon ID Azonosítási Megoldás

A Polygon ID Azonosítási Megoldás Június 22-én, szerdán a decentralizált Ethereum skálázóplatform, a Polygon bejelentette, hogy „elindítja a Polygon ID -t – egy privát és önszuverén identitásmegoldást, amely nulla tudásalapú (ZK) titkosítással

uniswap genie

Tágul a Uniswap Univerzum

Tágul a Uniswap Univerzuma Az Ethereumon futó népszerű DeFi kereskedési felület mögött álló vállalat NFT piactér kialakítását tervezi. Az Uniswap Labs kedden közölte, hogy megvásárolta a Genie NFT-piaci aggregátort annak érdekében, hogy

3D NFT-k! amik többet érnek, mint gondolnád!

3D NFT-k! amik többet érnek, mint gondolnád! Ez a bejegyzés, kicsit más, mint az eddigiek. Egy pár napja a Kryptodás Norbi készített velem egy rövid interjút az edukációs AR NFTk-ről, hogy a

A nagy összeomlás okai

A nagy összeomlás okai A Bitcoin-t és a teljes kriptopiacot az elmúlt hónapokban erősen sújtotta a post-covid hatása és az elmúlt két hónapban kialakult háborús helyzet is. Emellett a várva várt medvepiacot

Ha szeretnél értesítést kapni a legújabb kryptoda tartalmakról, akkor iratkozz fel!